No de, félre most minden hülyeséggel ami fájditja az ember fejét.
Inkább feltennék egy kérdést.
Ki mit szólna ahhoz, ha az épületbe bejövetelkor, az ajtóban összetalálkozik egy kisgyerekes családdal akik hamarabb engedik be, minthogy ők tovább mennének?
Mert velem ilyen esett meg valamelyik nap. Jövök hazafelé szépen nyugoodtan, komótosan mint valami öregember, erre mikor az ajtóhoz érek összefutok egy családdal akiknél volt egy kisgyerek kiskocsibn.
És még mielőtt bármit szóltam volna, beengedtek engem.
Ez aranyos, de néha elképedek rajta mert én nem várok el ilyeneket soha senkitől. Nem vagyok én olyan ember aki kiköveteli magának a tiszteletet.