Tegnap nem volt időm rendesen kifejteni azt az utolsó gondolatomat. Ezért visszakanyarodnék.

Szóval, ez, hogy Marcsi engem tekint mércének olyan fura nekem mint mikor pár évvel ezelőtt a kicsi gyerekek ccsókolomot köszöntek nekem.

Amíg meg nem szokom ezt a helyzetet, addig kicsit idegenkedni fogok tőle, vagyis zavarni fog. Már csak azért is, mert nem tartom magam akkora nagy Megasztárnak, hogy valaki hozzám próbálja hasonlítani magát. Na mindegy, valahogy túlélem. Túléltem sokmindent már életem során, szerintem ez is menni fog.