A hét végén, talán az ünnepkör alkalmából, talán egy jó vicc kedvéért de kemény kiképzést kaptam.
Mikor már azt hittem, hogy a Himalája megmászása után nem jöhet több kiképzés kiderült, hogy jöhe mégiscsak.
Másnap kilátogattunk Máriaremetére. Ez a kis falucska már a Pilishez tartozik hozzá. Van egy gyönyörü temploma, rendezett templom udvara, és nyugodt környéke.
A környéket a Hungária köruttal össze sem lehet hasonlitani. Ez csendes a Hungáriával ellentétben, és a Hungárián nem találkozik az ember annyi kedves emberrell.
Mikor innen hazaindultunk bátyónak eszébe jutott egy közeli kecskefarm amit mindenképp meg akart nekünk mutatni.
Kétségtelenül szép látvány volt.
Készült ott pár fotó is. Csak szemléltetés képpen .
Pl. arra is jók lennének ezek a képek, hogy egy Pesti, akarom mondani, egy városi iskolában be tudják mutatni, hogy hogyan lesz a kecsketej.
Az nincs a képen, de arra is jó lenne, hogy megtanitsa, hogy nem a Milka tehénből lesz a tejecske a pohárba.
Perrsze távol álljon tőlem a városi gyermekek lenézése, mert én sem olyan házban nevelkedtem ahol volt disznó, kecske, bárány vagy egyéb háziállat viszont azt tudom, hogy a nagyobb városon élő gyermekeknek igen ferde elképzelése van az állatok életéről.
Elképzeléseik néha hasonlitanak a "gólya hozza a kisbabát" történethet.