Ma jött a hab a tortára.

Vérszint vizsgálatra voltam hivatalos ma reggelre, abba a kórházba ahol az adó-vevőket rám tették. Minden nagyon flottul ment. Nem ájultam el és a nővér is aranyos volt. Csupán eggyetlen kérdés fogalmazódott meg bennem többször is a randevú ideje alatt. Miért pont én vagyok a kiválasztott leggyengébb láncszem?

Ezt a reggeli kis utat muszáj volt kipihenni. Amint hazaértem akkorát nagyot aludtam, hogy „meg lehetne támaszkodni benne”. Ahogy a nagyapám mondta vondaná.